διαρκ-έω · diark-eō — LSJ
suffice, τρία ἔπεα διαρκέσει Pi. N. 7.48, cf. X. Cyr. 6.2.26, Phld. Herc. 1251.19, etc.; πρός τι Thphr. CP 1.16.4; endure, hold out, Isoc. 2.19; δ. πρός τινα hold out against . ., Luc. Luct. 24, etc.
in point of Time, endure, last, A. Th. 842 (lyr.); οὐ διήρκεσε δεῦρο ὁ λόγος Pl. Ti. 21d: c. part., δ. πολιορκούμενος X. HG 5.3.21; δ. ἐπὶ πολὺν χρόνον Arist. Mete. 352b4; οὐ διήρκεσε τῷ βίῳ πρὸς τὸ τοῦ πολέμου τέλος Plu. Fab. 27; ἀπόσιτος [ὢν] ἐς ἑβδόμην δ. Luc. Hist.Conscr. 21.
supply nourishment, τινί Plu. Sol. 22; sustain, τινάς Aeschin. Ep. 5.3.