καταζεύγ-νῡμι · katazeug-nymi — LSJ
yoke together, ἐν ἅρματα κ. σθένος ἵππιον Pi. P. 2.11:—Pass., δύο πλοῖα κατεζευγμένα (v.l. χελώνας -μένας) D.S. 20.85: metaph., to be united, ταῖς πρῶτον οὕτω καταζευγνυμέναις πόλεσιν Pl. Lg. 753e; of marriage, Ael. VH 4.1.
in Pass., to be straitened, confined, ὑπʼ ἀναγκαίης κατέζευχθε Hdt. 8.22; ἐν τυμβήρει θαλάμῳ κατεζεύχθη S. Ant. 947.
Pass., of a right angle, to be made acute, κἂν μικρῷ τινι μᾶλλον κατεζευγμένη ᾖ ἡ εὐθεῖα γωνία Asp. in EN 19.32.
intr., fix oneʼs quarters, halt, encamp, ταῖς δυνάμεσι Plb. 3.95.3, cf. Plu. Sull. 25, etc.