ἄχᾰρις · acharis — LSJ
without grace or charm, συμπόσιον γίνεται οὐκ ἄχαρι Thgn. 496, cf. 1236; of an immature girl, Sapph. 34.
unpleasant, disagreeable, οὐδὲν ἄ. πείσεται Hdt. 2.141, cf. 6.9; πρός τινος 8.143; οὐδὲν ἄ. παριδεῖν τινι 1.38, 108; ἐνδιδόναι οὐδὲν ἄ. 7.52; esp. as euphem. for a grievous calamity, ἄ. συμφορή 1.41, 7.190; τὸ τέλος σφι ἐγένετο ἄ. 8.13; [βίος] οὐκ ἄ. εἰς τὴν τριβήν Ar. Av. 156.
ungracious, thankless, ἄ. τιμή a thankless office, Hdt. 7.36; χάρις ἄχαρις graceless grace, thankless favour, A. Pr. 545 (lyr.), Ag. 1545 (lyr.); κακῆς γυναικὸς χάριν ἄχαριν ἀπώλετο E. IT 566.