αἱμάσσω · haimassō — LSJ
make bloody, stain with blood, πεδίον Pi. I. 8(7).50, cf. A. Ag. 1589; ἑστίας θεῶν Id. Th. 275; βωμόν Theoc. Ep. 1, cf. Philostr. VA 1.1; λίθους D.H. l.c.; κρᾶτʼ ἐμὸν τόδʼ αὐτίκα πέτρᾳ . . αἱμάξω πεσών S. Ph. 1002; πότερος ἄρα πότερον αἱμάξει; shall bring to a bloody end, E. Ph. 1289; πέσεα δάϊα . . αἱμάξετον ib. 1299; αἱμάξεις . . τὰς καλλιφθόγγους ᾠδάς Id. Ion 168: abs., τοῖς μὲν οὐχ ᾕμασσεν βέλος drew no blood, Id. Ba. 761; οἰκέτῃ πλευράν LXX Si. 42.5:—Med., ᾑμάξαντο βραχίονας AP 7.10:—Pass.,
Medic., draw blood, as by cupping, Aret. CA 1.4.
intr., to be bloody, blood-red, Nic. Al. 480, Opp. H. 2.618.