ἀκέομαι · akeomai — LSJ
trans., heal, cure, c. acc. of thing healed, ἕλκος ἄκεσσαι Il. 16.523; ἕλκεʼ ἀκειόμενοι 16.29; ψώρην ἀκέσασθαι Hdt. 4.90; of part healed, τὰ ἔσω ἀσκοῖσιν Hp. Mochl. 25; ἄχος S. Tr. 1035; βλέφαρον ἀκέσαιο τυφλόν E. Hec. 1067; τὸν Λητώ τε καὶ Ἄρτεμις . . ἀκέοντο Il. 5.448, cf. 402: c. gen. morbi, νούσου . . μʼ ἀκέσω βαρυαλγέος Epigr.Gr. 803 (Delos), cf. Paus. 8.18.8.
stanch, quench, πίον τʼ ἀκέοντό τε δίψαν Il. 22.2, cf. Pi. P. 9.104.
generally, mend, repair, νῆας ἀκειόμενος Od. 14.383; freq. of tailors or cobblers, Luc. Fug. 33, Nec. 17; of a spider mending its web, Arist. HA 623a18.
metaph., make amends for, repair, ἁμαρτάδα Hdt. 1.167; τὰ ἐπιφερόμενα Id. 3.16, cf. E. Med. 199; μήνιμα Antipho 4.3.7; ἀδίκημα Pl. R. 364c; ἀπορίας X. Mem. 2.7.1.
intr. or abs., apply a remedy, make amends, ἀλλʼ ἀκεώμεθα θᾶσσον· ἀκεσταί τοι φρένες ἐσθλῶν Il. 13.115; ἀλλʼ ἀκέσασθε, φίλοι Od. 10.69, cf. S. Ant. 1027, Hdt. 3.40, Pl. Phlb. 30b.
Act., Hp. Loc.Hom. 10; ἀκέεται in pass. sense, Aret. CA 1.1; ἀκεομένου τοῦ κακοῦ Id. SD 1.6: aor. ἀκεσθῆναι Paus. 2.27.3.