χρεῖος · chreios — LSJ
needing, in want of, νῦν γὰρ εἶ χ. φίλων E. HF 1337; πάντων . . χρεῖοι ib. 51: abs., needy, poor, χρεῖος εἶ, ξένη, φυγάς A. Supp. 202; χ. ὢν οὐδὲν σθένει E. Fr. 142; also in later Prose, ἄνθρωποι χ. τροφῆς D.Chr. 32.9; λουτροῦ χρεῖός ἐστιν Luc. Am. 42, cf. Ph. 2.98, etc., v. Moer. p.415P., Thom.Mag. p.400R.
useful, ἀνὴρ εἰς οὐδὲν χ. Anon. ap. Eust. 218.8; χρεῖον οὐκ ἔχων ἀγωγῆς τοῦτον τὸν τρόπον holding this form of education unnecessary, Phld. Acad.Ind. p.79M.; ἐὰν . . χρ[ῖ] ον ἔχῃς (sc. ἔλαιον) dub. in POxy. 1665.16 (iii A. D.).