διαφοιτάω · diaphoitaō — LSJ
wander, roam, l.c., Hdt. 1.60; go backwards and forwards, ib. 186; of hounds on the scent, X. Cyn. 3.3; δ. διὰ τῆς χώρας Ar. Av. 557; ἀνʼ ἐρῆμον δρίος prob. in Lyr.Alex.Adesp. 7.2; δ. τῆς Ἰταλίας Plu. Caes. 33: c. acc., διαφοιτῶντες [τὸ ζεῦγμα] Philostr. Im. 2.17; οἰμωγὴ δ. τὸν στρατόν Id. Her. 19.12; of a report, spread, εἰς Ῥώμην Plu. Fab. 8, cf. Luc. Alex. 7, Hdn. 1.4.8, etc.
permeate, ψυχὴ διαπεφοιτηκυῖα (sc. σώματος) Plot. 1.1.4, cf. M.Ant. 8.54; [δημιουργὸς] τῆς ὅλης [τῆς ὕλης] διαπεφοιτηκώς Gal. 4.561.