διαπον-έω · diapon-eō — LSJ
work out with labour, elaborate, Isoc. 5.85; cultivate, practise, δ. γράμματα Pl. Lg. 810b, cf. R. 535c; τὰ πρὸς ἀγῶνας συντείνοντα Arist. Pol. 1341a11; exercise, σώματα X. Cyn. 4.10; σώματα δρόμοις καὶ πάλαις Plu. Lyc. 14; αὑτὸν Id. Dem. 5; στρατόν App. Syr. 43; τοὺς νέους Luc. Anach. 18:—Med., διαπονεῖσθαι ἐπιτηδεύματα, τέχνας, Pl. Lg. 846d, cf. Phdr. 273e, X. Mem. 2.1.33:—Pass., Pl. Criti. 118c, Ep. 326d, etc.; οἴκου . . οὐχ ὡς τὰ πρόσθʼ ἄριστα διαπονουμένου managed, governed, A. Ag. 19; διαπ
till or cultivate completely, χώραν Plb. 4.45.7:—Pass., Hell.Oxy. 12.5.
Pass., to be worn out, troubled, Act. Ap. 4.2, 16.18, POxy. 743.22 (i B.C.).
intr., to work hard, δ. τῇ διανοίᾳ καὶ τῷ σώματι Arist. Pol. 1339a8, cf. Aristeas 92; περὶ τὸ σῶμα Arist. EN 1178a26; περὶ τὰ δημιουργικὰ τεχνήματα Pl. Lg. 846d: c. inf., δ. πᾶν ἰσόρροπον ποιεῖν X. Smp. 2.17: —Med., δ. τὸ πᾶσαν πίστιν λαβεῖν Pl. Lg. 966c; δ. περὶ τὸν γόνον Arist. GA 759b1; οἱ διαπονούμενοι the hard-working, hardy, opp. ἄπονοι, X. Lac. 5.8; to be hard-worked, of hounds, Arr. Cyn. 32.1, al.