διάπῠρ-ος · diapyr-os — LSJ
red-hot, Anaxag. A.1, al., Hp. Aër. 17, E. Cyc. 631, Arist. Pr. 954a18; σίδηρος Epicur. Fr. 346b; διάπυρα, τά, embers, Pl. Ti. 58c; extremely hot, πέτραι δ. ὑπὸ τοῦ ἡλίου Porph. Abst. 1.13.
inflamed, Hp. VM 18.
metaph., ardent, fiery, Pl. R. 615e, Lg. 783a (Sup.); δ. πρὸς ὀργήν, πρὸς δόξαν, Plu. Gen.Socr. 2.577a, Luc. 4; ἐραστής Procop. Pers. 2.12; δ. μῖσος Plu. Arat. 3. Adv. -ρως ardently, προσέχειν σχολῇ εὐσεβείας Jul. Ep. 89a; ἐρασθῆναί τινος Ael. VH 2.4.
using fire, χρεία Max.Tyr. 10.8.