διατέμνω · diatemnō — LSJ
cut through, cut in twain, dissever, διὰ δὲ γλῶσσαν τάμε μέσσην Il. 17.618, cf. 522 (tm.), Hdt. 2.139; διὰ κάρα τεμών S. Fr. 799.6; διὰ κῦμα τεμών cleaving the wave, ib. 271.5 (anap.); διχῇ γαῖαν δ. part it asunder, A. Supp. 545 (lyr.); δίχα δ. Pl. Smp. 190d; τι ἀπό τινος Id. Plt. 280b: metaph., disunite, διατετμηκότα τὴν πολιτείαν Aeschin. 3.207.
cut up, Hdt. 2.41.