εἰσελ-αύνω · eisel-aunō — LSJ
drive in, ποιμὴν εἰσελάων [τὴν ποίμνην] Od. 10.83; ἵππους δʼ εἰσελάσαντες Il. 15.385; τὴν θήλειαν ὁ ἄρρην εἰ. πρὸς τὰ ᾠά Plu. Sollert. 2.962f ; εἰσελαύνειν τινὰ εἰς τὸν τοῦ πράγματος δρόμον to keep him to the point, Aeschin. 1.176, cf. 3.206.
as if intr., ἔνθʼ οἵ γʼ εἰσέλασαν [τὴν νῆα] that way they rowed in, Od. 13.113; ἐπεὶ εἰσήλασεν εἰς τὴν πόλιν [τὸν ἵππον] when he marched into.., X. An. 1.2.26, etc.: c. acc. loci, εἰ. λιμένα A.R. 2.672, cf. 1265 ; enter in triumphal procession, Plu. Marc. 8; τεθρίππῳ Id. Publ. 9; εἰς τὰς Ἀθήνας Ael. VH 12.58: c. acc. cogn., εἰσελαύνειν θρίαμβον Plu. Mar. 12, Cat.Mi. 31.