ἐλάττ-ωμα · elatt-ōma — LSJ
inferiority, disadvantage, D. 18.237, Phld. Rh. 2.29S.; ἐ. ποιεῖν Plb. 6.16.3.
loss, defeat, IPE 12.32B15 (pl., Olbia, iii B.C.), Plb. 1.32.2, Onos. 32.8 (pl.), etc.
defect, κατὰ τὴν ὄψιν D.H. 5.23; περὶ τὴν λέξιν Id. Th. 35; τὰ τῶν παιδικῶν ἐ. Chor. in Rh.Mus. 49.510; δωματικὰ ἐ. Hierocl. p.49A., cf. Phld. Ir. p.52 W., al., Iamb. Protr. 20 (v. ἐλάσσωμα).