ἡσῠχ-ιος · hēsych-ios — LSJ
= ἥσυχος, still, quiet, at rest, ἡσύχιον δʼ ἄρα μιν πολέμου ἔκπεμπε Il. 21.598; εἰρήνα Pi. P. 9.22; also in Prose, τρόπον ἡ. of a quiet disposition, Hdt. 1.107; οὐδʼ ἡ. ὁ σώφρων βίος Pl. Chrm. 160b; αἱ ἡ. πράξεις ib. c; τὸ ἡ. ἦθος Id. R. 604e; οἱ ἡ. Antipho 3.2.1; τὸ ἡ. τῆς εἰρήνης (v.l. ἥσυχον) Th. 1.120: Comp. -ώτερος more reposeful, Phld. Rh. 2.60S. Adv. -ίως h.Merc. 438, Pl. Tht. 179e.