καταπᾰτ-έω · katapat-eō — LSJ
trample under foot, Th. 7.84, etc.; ὑσὶ τὸ σπέρμα κ. trample down the seed (i.e. have it trampled down) by swine, Hdt. 2.14:—Pass., Id. 7.173, 223, Th. 5.72, D. 34.37; τὸν ἐγκέφαλον ἐν ταῖς πτέρναις -πεπατημένον φορεῖν Id. 7.45.
metaph., κατὰ δʼ ὅρκια πιστὰ πάτησαν Il. 4.157; κ. τοὺς νόμους Pl. Lg. 714a; τὰ γράμματα Id. Grg. 484a; τὸν υἱὸν τοῦ θεοῦ Ep.Hebr. 10.29; ὅρκον Lib. Ep. 14.1.