κατήγορ-ος · katēgor-os — LSJ
accuser, Hdt. 3.71, S. Tr. 814, And. 4.16, Lys. 7.11, Pl. Ap. 18a (pl.), Apoc. 12.10, etc.; δημόσιος κ. public prosecutor, PFlor. 6.6 (iii A.D.); betrayer, φρονημάτων ἡ γλῶσσʼ ἀληθὴς γίγνεται κ. A. Th. 439; ἀμέλειά ἐστι σαφὴς ψυχῆς κ. κακῆς X. Oec. 20.15; πνεῦμα ὧν κατήγορον, . . δρόμοις [ἡ φύσις] ἐκβιᾶται κατηγορέειν what the respiration reveals, Hp. de Arte 12.