καύσ-ων · kaus-ōn — LSJ
burning heat, summer heat, Ev.Matt. 20.12, Orph. Fr. 264, Luc. Philops. 25; καύσωνος ὥρᾳ Diph.Siph. ap. Ath. 3.73a; ἄνεμος καύσων sirocco, LXX Je. 18.17, al.; κ. alone, ib. Ju. 8.3, Ep.Jac. 1.11, Ath.Med. ap. Orib. 1.2.13, Ptol. Tetr. 85.
κ. στομάχου heartburn, Dsc. 1.22.
κ. πυρετός, = καῦσος (A) I, Alex.Trall. Febr. 2.
= διψάς II, Ael. NA 6.51, Philum. Ven. 20.1.