νῑκάω · nikaō — LSJ
abs., conquer, prevail in battle, in the games, or in any contest, Il. 3.439, etc.; ὁ νικήσας the conqueror, ib. 138, X. Smp. 5.9, etc.; ὁ νικηθείς the conquered, Il. 23.656, 663; ἐνίκησα καὶ δεύτερος καὶ τέταρτος ἐγενόμην I won the first prize [at Olympia], etc., Th. 6.16, cf. Isoc. 16.33: pres.freq. in sense, to be (or be proclaimed) conqueror, Pi. O. 9.112, 13.30, cf. X. Cyr. 8.2.27, An. 2.1.1; νικᾶν πᾶσι τοῖς κριταῖς or ἑνὶ κριτῇ in their opinion, Ar. Av. 445, 447; πολὺ ν. win a decisive vic
prevail, be superior, μύθοισιν, ἔγχεϊ, Il. 18.252; δόλοισι Od. 3.121; κάλλει ἐνίκα (sc. κρητήρ) Il. 23.742; πᾶσαν ἀρετὴν νενικηκώς Pl. Lg. 964c: c. part., εὐεργετῶν ν. X. Ages. 9.7.
of opinions, etc., βουλὴ κακὴ νίκησεν the evil counsel prevailed, Od. 10.46; τὰ χερείονα νικᾷ Il. 1.576, Od. 18.404; ἐνίκα ἡ γνώμη Hdt. 5.36, cf. Th. 2.12, etc.; ἡ νικῶσα βουλή E. Med. 912; ἐκ τῆς νικώσης [γνώμης] according to the prevailing opinion, vote of the majority, X. An. 6.1.18, 6.2.12; ταῦτʼ ἐνίκα S. Ant. 274; νικᾷ πάσαισι ταῖς ψήφοις ὁ νόμος is carried, Pl. Lg. 801a; σὺν ψάφῳ τᾷ νικεούσᾳ SIG 265.4 (Delph., iv B.C.): freq. of orators, νικᾷ . . ὁ κακὸς ἐν πλήθει λέγων E. Or. 944; ν. γνώμ
c. inf., succeed in . . , ἐνίκησε σκορπίσαι Psalm.Solom. 4.13.
as law-term, ν. τὴν δίκην win oneʼs cause, E. El. 955, cf. Ar. V. 581; simply νικᾶν GDI 5011.11 (Gortyn), Arist. Ath. 42.1, Rh.Al. 1433a6, PHal. 1.58 (iii B.C.), etc.; νικήσεις ἐν τῷ κρίνεσθαί σε Ep.Rom. 3.4:—Pass., c. gen., αἴ κα νικαθῇ τῶν ἐνεχύρων Schwyzer 177.9 (Crete, v B.C.); v. infr. II.
c. acc., conquer, vanquish, Ἕκτορα Il. 7.192, etc.: freq. c. dat. modi, μάχῃ ν. Ἀχαιούς 16.79; ἀγορῇ ν. υἷας Ἀχαιῶν 2.370; πόδεσσι δὲ πάντας ἐνίκα 20.410; κάλλει ἐνίκων φῦλα γυναικῶν 9.130; πάντα ν. ἄνδρα . . κακοῖσιν surpass him in miseries, E. Hec. 659; ν. τινὰ ἔν τινι Pl. Smp. 213e, etc.; μὴ φῦναι τὸν ἅπαντα νικᾷ λόγον excels the whole account, S. OC 1224 (lyr.); νίκα ἐν τῷ ἀγαθῷ τὸ κακόν Ep.Rom. 12.21: c. acc. cogn., μάχην ν. τινά Isoc. 8.58, Aeschin. 3.181, etc.:—Pass., ἔστιν ἃ τῶν ἄθλων δὶ
as law-term (cf. I.5 above), νίκης τήν μιν ἐγὼ νίκησα Od. 11.545:—Pass., ἧ δέ κα νικαθῇ Leg.Gort. 1.23, al.; also of objects in dispute, damages, etc., recover, ib. 1.28, al.:—Pass., to be assigned, adjudicated, ib. 1.55.
generally, overpower, esp. of passions, etc., νόον νίκησε νεοίη Il. 23.604; μὴ φόβος σὲ νικάτω φρένας A. Eu. 88, cf. 133; [φύσις] νικᾷ τῷ ἥσσονι τὸ μεῖζον τῆς ἐλπίδος Democr. 176; βαρεῖαν ἡδονὴν νικᾶτέ με grievous is the pleasure ye win prevailing over me, S. OC 1204: c. inf., μηδʼ ἡ βία σε . . νικησάτω τοσόνδε μισεῖν let not violence prevail on thee to . . , Id. Aj. 1334: with gen. of comparison, νικᾷ γὰρ ἁρετή με τῆς ἔχθρας πολύ weighs with me more than enmity, from the compar. force in νικᾷ,
Pass., to be vanquished, Hom. only in part. νικηθείς (v. supr. I.1); νικᾶσθαι ὕπνῳ, κέρδεσιν, A. Ag. 291, 342; ἡδονῇ S. El. 1272; συμφορᾷ E. Med. 1195; also ὑπὸ τοῦ κακοῦ Th. 2.51; πρὸς ἱμέρου S. Fr. 932.4, etc.: sts. c. gen., ἱμέρου νικώμενος A. Supp. 1005; αὐτῆς <τε> τῆς δίκης . . αὐτοῦ τε τοῦ ἀληθοῦς νικᾶσθαι Antipho 5.87: freq. of persons, νικᾶσθαί τινος, with gen. of comparison, to be inferior, yield to, S. Aj. 1353, E. Med. 315, Cyc. 454; ξείνων νενίκανται θύραι the doors give way to the g