1. νοσ-ερός · nos-eros — LSJ
= νοσηρός, of symptoms, Hp. Aph. 7.67; ν. κῶλον E. Or. 1016 (anap.); ν. κοίτα a bed of sickness, Id. Hipp. 131 (lyr.), cf. 179 (anap.); ν. χειμών Arist. Pr. 861b22; νοσερά, opp. ὑγιεινά, Polystr. p.3 W., cf. Alex.Aphr. in Top. 71.2; unhealthy, of persons, Ph. 1.198 (Sup.). Adv. -ρῶς, ἔχειν Arist. Pol. 1320b36.