παρατυγχάνω · paratynchanō — LSJ
happen to be near, be among, παρετύγχανε μαρναμένοισιν Il. 11.74 ; π. τῷ λόγῳ, τῷ πάθεϊ, to be present at . . , Hdt. 7.236, 9.107; εἰς καιρόν γε παρατετύχηκεν ἡμῖν ἐν τοῖς λόγοις Πρόδικος Pl. Prt. 340e; τῇ μάχῃ Plb. 3.70.7; οἱ -τετυχηκότες τοῖς κινδύνοις Id. 12.28A.5; but ὁ πλείστοις κινδύνοις -τετευχώς who had met with . . , Id. 12.27.8 : with Preps., visit, εἰς κώμην POxy. 76.11 (ii A. D.); ἐπὶ διάγνωσιν put in an appearance at . . , Mitteis Chr. 89.18 (ii A. D.).
abs., happen to be present, Hdt. 1.59, 6.108 ; of things, offer, present itself, Hp. Art. 38; παρατυχούσης τινὸς σωτηρίας Th. 4.19; ἕως ἄν τις παρατύχῃ διαφυγή Id. 8.11 ; λαβόντας ὅ τι ἑκάστῳ παρέτυχεν ὅπλον Pl. R. 474a.
freq. in part. παρατυχών, whoever chanced to be by, i.e. the first comer, any chance person, οὐκ ἐκ τοῦ παρατυχόντος πυνθανόμενος Th. 1.22 ; σὺν τοῖς π. ἱππόταις X. Cyr. 1.4.18 ; also τὸ παρατυγχάνον or παρατυχόν whatever turns up or chances, ποιεῖν τὸ παρατυγχάνον αὐτῷ to do whatever circumstances required, Id. Eq.Mag. 9.1 ; πρὸς τὸ παρατυγχάνον as circumstances required, Th. 1.122; ἐν τῷ παρατυχόντι Id. 5.38 ; ἀποκρίνασθαι ἐκ τοῦ παρατυχόντος answer offhand, Plu. Symp. 2.154a : παρατυχόν, abs.