διαρρέω · diarreō — LSJ
flow through, διὰ μέσου Hdt. 7.108; δ. μέσου αὐτοῦ Ael. VH 3.1: c. acc., τὴν χώραν Isoc. 11.14; δ. εἰς τὴν θάλατταν, of rivers, Arist. HA 569a20:—Pass., Epicur. Ep. 2p.47U.; to be drenched, ἱδρῶτι Hld. 10.13; of a country, ποταμοῖς διαρρεῖσθαι Plu. Frig. 2.951f: also intr. in Act., τὸ ἔδαφος διαρρέον καὶ τὴν ἰκμάδα παρέχον Thphr. Ign. 41.
slip through, τῶν χειρῶν Luc. Anach. 28; διὰ τῶν δακτύλων Id. DMort. 7[17].1.
of a vessel, leak, ib. 20[10].1.
of a report, fade away, die away, Plu. Aem. 24.
χείλη διερρυηκότα gaping lips, Ar. Nu. 873.
fall away like water, die or waste away, χάρις διαρρεῖ S. Aj. 1267; of the moon, wane, πάλιν διαρρεῖ κἀπὶ μηδὲν ἔρχεται Id. Fr. 871.8; to be ‘boiled to rags’, Ar. V. 1156; of money, μὴ λαθεῖν διαρρυὲν τἀργύριον D. 37.54; of soldiers, δ. ἐκ τῆς στρατοπεδείας Plb. 1.74.10; δ. κατὰ πόλεις Plu. Sull. 27, etc.; also δ. ὑπὸ πλούτου καὶ μαλακίας, Lat. diffluere luxuria, Id. Aud.poet. 2.32d, cf. Ages. 14, Luc. DMort. 21[11].4, etc.; δ. τῷ βίῳ lead a loose life, Ael. VH 9.24.