παρεν-οχλέω · paren-ochleō — LSJ
cause one much annoyance, Hp. Ep. 13, Arist. Rh. 1381 b15, Mem. 453a16 ; π. τινὶ περί τινος Plb. 1.8.1 : simply τινι LXX Jd. 14.17, al., Phld. Ir. p.86W., Act.Ap. 15.19.
c. acc., annoy, Plb. 16.37.3, OGI 139.16 (Egypt, ii B.C.), Hierocl. in CA 8p.431M. :—Pass., παρηνώχλησθε D. 18.50 ; ὑπό τινος Plb. 3.53.6 ; of disease, ὑπὸ νευρικῆς διαθέσεως OGI 331.10 (Pergam., ii B.C.).